„Az elmúlt tíz évem remek lezárása ez a szakmai elismerés”

HungaroControl2021. 06. 24.

Közel harminc éve ünneplik december 7-én a polgári repülés világnapját. Ebből az alkalomból minden évben kitüntetik a magyar polgári repülésben kiemelkedő teljesítményt nyújtó szakembereket. Tavaly a járványhelyzet miatt elmaradt az esemény, a díjazottak így 2021. június 9-én vehették át jutalmukat. Kimagasló szakmai munkájának elismeréseként Magyar Polgári Repülésért Junior Díjban részesült Papp Gábor, a HungaroControl szimuláció és validáció csoportvezetője, akinek számos hazai és nemzetközi szimulációs projekt kötődik a nevéhez. Ebből az alkalomból beszélgettünk vele.

Fiatal korod ellenére már évtizedes tapasztalattal rendelkezel. Mi vonzott a légi közlekedéshez, miért választottad ezt a hivatást?

Tizenkét éve, azaz 2009 óta dolgozom a magyar léginavigációs szolgálat kötelékében. Már gyermekkoromban sem volt kérdés, hogy ha felnövök, ezen a területen szeretnék elhelyezkedni, hiszen édesapám is légiforgalmi irányítóként dolgozott. Pályámat én is irányítóhallgatóként kezdtem, majd 2011 és 2017 között szimulációs specialistaként és szimulátor menedzserként folytattam a munkát. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az én feladatom volt a különböző országok légtereinek, útvonalhálózatának, induló és érkező eljárásainak, jelentőpontjainak és repülőtereinek lemodellezése annak érdekében, hogy a szimulátorban tapasztalt környezet a lehető legjobban hasonlítson a valósághoz. Emellett gyakorlatok megírásában is részt vettem, ami alatt azt értem, hogy meg kellett tölteni átrepülő, illetve le- és felszálló légi járművekkel a légteret, mindig annak megfelelően, amilyen célt az adott szimuláció éppen szolgált. Ezek lehettek tréning-, felfrissítő vagy kényszerhelyzeti szimulációk, illetve validációk is. 2017-től pedig az akkor létrehozott Szimuláció és Validáció Csoport vezetőjeként számos hazai és nemzetközi szimulációs projektet valósítottam meg, tízfős csapatom segítségével.

Azt sikerült megtudnunk a válaszodból, hogy mit jelent a szimuláció. De mi a helyzet a validációval? Mit takar ez a fogalom?

A validáció lényegében a különböző változások bevezetése előtti hatástanulmányt jelenti – tehát az aktuális légtérstruktúrát, eljárásokat, forgalmi mintát vagy irányítási módszereket hasonlítjuk össze egy elérni kívánt jövőbeni állapottal. Ez a terület kiemelten fontos, hiszen a légiforgalmi irányításban, illetve úgy általában a repülésben semmit sem lehet egyik napról a másikra bevezetni, mindent „le kell próbálni”, előre szimulálni. Az irányítók által adott objektív és szubjektív visszajelzéseket megvizsgálva tudnak következtetni a humánfaktor-elemző kollégáim arra, hogy hogyan változik a munkaterhelés vagy éppen a helyzettudatosság az egyes gyakorlatok során, és ez milyen hatással van a repülésbiztonságra.

Az említetteken kívül milyen feladatai vannak az általad vezetett csoportnak?

A csoportom feladatai közé tartozik a CRDS kísérleti radarszimulátor, a MATIAS-BEST kényszerhelyzeti- és tréningközpont, illetve a háromdimenziós toronyszimulátor üzemeltetése és karbantartása. Ezeken a szimulátorokon belsős tréningeket, képzéseket és továbbképzéseket is tartunk rendszeresen. Szimulátorainkon számos légiforgalmiirányító-hallgató tehetett sikeres vizsgát, illetve több száz magyar és külföldi aktív légiforgalmi irányító gyakorolhatta nálunk a kényszerhelyzeti protokollt, vagy készülhetett fel a nyári és az őszi-téli időszakban jellemző, speciális meteorológiai körülmények közötti munkavégzésre.

A Magyar Polgári Repülésért Díj kitüntetettjei

Melyek voltak a legizgalmasabb validációs, illetve szimulációs projektek, amelyekben részt vettél?

Részt vettem többek közt a horvát légiforgalmi szolgálatnak nyújtott légtérvalidációs projektben, majd a lengyel, a szlovák és a magyar légi navigációs szolgáltatók közötti CEAP validációban, ami a légi útvonalak optimalizálását és ezáltal a légi járművek üzemanyag-felhasználásának csökkentését kívánta elérni. Dolgoztam emellett az Európai Unió által támogatott SESAR és Horizon 2020 programok nemzetközi projektjein is. Egy ilyen SESAR-os validáción, 2014-ben azt vizsgáltuk, hogy miként hatna a légi járművek pilótáira az, ha valamilyen okból kiesne a GPS navigáció. Ezenkívül részese lehettem a koszovói magas légtér, a KFOR-szektor újranyitása előtti szimulátoros validációnak is. 2014-től közreműködtem a korlátozások nélküli, szabad légtérhasználatot megteremtő Hungarian Free Route Airspace, a HUFRA szimulátoros vizsgálatában. Ennek a megoldásnak köszönhetően a légitársaságok több ezer tonna üzemanyagot takaríthatnak meg évente. De megemlíthetném a román és a bolgár légi navigációs szolgáltatók által alkotott funkcionális légtérblokk, a Danube FAB CPDLC validációját is, illetve 2016-os FAB CE FRA projektet. Itt a cseh, szlovák, bosnyák, horvát, osztrák, szlovén és magyar légiforgalmi szolgáltatók szakértőivel, légtértervezőivel és irányítóival vizsgáltuk a nagy közös, korlátozások nélküli közép-európai légtér lehetséges működését, valamint bevezetésének várható hatásait.

Rengeteg fontos projektet villantottál most fel. Adódik a kérdés, hogy az eddig elért eredményeid közül mi tölt el a legnagyobb büszkeséggel?

Nagyon büszke vagyok arra, hogy a vezetésem alatt valósult meg a Szimuláció és Validáció Csoport első nemzetközi projektje. Ekkor 11 héten át tartottunk különböző szimulációkat az iráni légiforgalmi irányítók számára – ez később további öt kurzussal folytatódott, amit egyértelműen tekinthetünk tevékenységünk nemzetközi elismertségének. De az izlandi légi navigációs szolgáltató, az Isavia számára is nyújtottunk tanácsadásokat és tréningszimulációt. A fentieken túl talán a legbüszkébb azokra a Horizon 2020-as pályázatokra vagyok, amelyeket 2019-ben készítettünk elő a kollégákkal. Ezek egyike a SAFEMODE elnevezésű projekt, amelynek legfőbb célja, hogy segítse a fejlesztők, kockázatelemzők és humánfaktor-szakértők munkáját abban, hogy egy új koncepció vagy szoftver fejlesztésénél milyen emberi kockázati tényezőkre kell figyelniük, míg a GreAT projekt arra hivatott, hogy csökkentse a repülések negatív környezeti hatásait (pl. üzemanyag-felhasználás és károsanyag-kibocsátás) „zöldebb” útvonalak meghatározásával. E két pályázat megvalósítására a HungaroControl összesen több mint 250 millió forint EU-s támogatást nyert.

Mit hoz a jövő? Milyen szakmai kihívások várnak rád a következő időszakban?

Az elmúlt tíz évem remek lezárása ez a szakmai elismerés, most azonban egy újabb ajtó nyílt ki előttem. A Nemzeti Drónstratégia Programban kamatoztathatom sokéves tapasztalataimat, ezáltal segítve a pilóta nélküli légi járművek biztonságos repülését. Az úgynevezett Air-Ground-Air (AGA) squad product owner feladatainak ellátására kaptam lehetőséget, amelynek célja a Magyarország légterében közlekedő drónok pozícionálására is alkalmas és a velük való kommunikációra szolgáló földi infrastruktúra kiépítése, saját frekvenciaspektrumon.

Cimkék:

Kategóriák: