Az elmúlt évek híradásaiban gyakran olvashattuk, hogy intenzíven növekszik az úgynevezett kisgépes forgalom a magyar légtérben. Nemrégiben a HungaroControl is közleményben számolt be arról, hogy bár a járványhelyzet komoly visszaesést hozott a légi közlekedésben, a jó időjárási viszonyoknak, illetve a jelenleg is aktívan zajló pilótaképzéseknek köszönhetően a kisgépes forgalom vészelte át a legjobban ezt az időszakot. De mit is nevez a köznyelv kisgépes repülésnek? Mi az a VFR? Bejegyzésünkben erre igyekszünk választ adni.

A légi navigációban különbséget teszünk a légi forgalmi irányítás és a repüléstájékoztatás között. Míg a légi forgalmi irányítók a nagygépek (tehát az utas- és áruszállító járatok), addig a körzeti repüléstájékoztató szolgálat (FIC – Flight Information Center) munkatársai a kisgépek biztonságos közlekedését segítik. Utóbbi kategóriába tartoznak mindazok az oktatási, munka- vagy hobbicéllal közlekedő kisebb légi járművek, amelyek az úgynevezett látás szerinti repülési szabályok (VFR – Visual Flight Rules) szerint, a földtől számított 9500 láb – nagyjából 2900 méter – magasságig repülhetnek.

A légtér ezen szegmensét nevezzünk nem ellenőrzött légtérnek, ami természetesen nem azt jelenti, hogy itt bárki, bárhogyan repülhet – itt is szigorú szabályokat kell betartani.

A nem ellenőrzött légtérben közlekedő oktató-, sport- és magánrepülőgépek biztonságos közlekedését a HungaroControl Körzeti Repüléstájékoztató Részlegének munkatársai segítik, akik magas színvonalú radarberendezések, informatikai és meteorológiai rendszerek segítségével biztosítanak forgalmi tájékoztatást és légi forgalmi tanácsadást a kisgépes pilóták számára a nap 24 órájában. Ezek a tájékoztatások nem kötelező érvényű utasítások, ugyanakkor jelentősen hozzájárulnak a biztonságos légi közlekedéshez. Az elkülönítés – vagyis az, hogy a repülőgépek ne kerüljenek egymáshoz veszélyesen közel – ebben a légtérben a pilóták felelőssége, a repüléstájékoztató szakemberek az ehhez szükséges információkat biztosítják. Többek között tájékoztatják a kisgépek pilótáit arról, hogy a környezetükben lévő más légi járművek milyen irányban, magasságban, távolságban vannak az adott pillanatban, de arról is, hogy az adott kisgép a légtér mely részein repülhet, illetve a repülés során milyen időjárási viszonyok várhatók (ebben a légtérben gyakran változhatnak a légköri jelenségek).

A repüléstájékoztatók ugyanakkor csak azokkal tudják felvenni a kapcsolatot – ezáltal segíteni útjukat –, akik előzetesen repülési tervet adtak le. Mindezt online, rendkívül egyszerűen és gyorsan tehetik meg a kisgépes pilóták a HungaroControl ingyenes NetBriefing szolgáltatása segítségével, amely többek között forgalmi tájékoztatást és meteorológiai előrejelzést is nyújt. A leadott repülési terv talán legfontosabb előnye az, hogy egy esetleges vészhelyzet bekövetkeztekor a Körzeti Repüléstájékoztató Részleg kollégái azonnal riasztani tudják a kutató-mentő szolgálatot, akik ezáltal időben megkezdhetik a mentést.

Idén február elejétől megváltozott a magyarországi légtérszabályozás, ami alapján a légterek 9500 lábig egyetlen besorolás alá esnek, ezek az úgynevezett „G” osztályú légterek. Január 30-tól a Debrecen, Nyíregyháza, Sármellék, Szeged, Békéscsaba, Pécs-Pogány és Pér repülőterek „G” besorolású légtérré változtak. A VFR alapján közlekedők 4000 és 9500 láb felett csak transponderrel és rádióberendezéssel felszerelt gépekkel repülhetnek, előzetesen leadott repülési terv birtokában, illetve ebben a magasságban már kötelező rádiókapcsolatot tartaniuk a Körzeti Repüléstájékoztató Részleggel (ez alól kivételt a hajtómű nélküli repülők jelentenek). Fontos változás továbbá, hogy ebben a légtérrészben tanácsadói szolgálat helyett radaralapú forgalmi tájékoztatás működik az év elejétől.

Következő cikkünkben tíz olyan hasznos tanácsot osztunk meg a kisgépes pilótákkal, amelyek betartása elengedhetetlen a biztonságos repüléshez.