A légi közlekedés biztonsága számtalan szakterület összehangolt munkájának eredménye. Ebből a szempontból fontos hivatás az áramlásszervezőké, akiknek köszönhetően a légi forgalmi irányítók munkája mindig a legoptimálisabb módon zajlik. Az áramlásszervezők mindennapjairól Nagy Csaba, a HungaroControl áramlásszervező és légtérgazdálkodó részlegének vezetője beszélt.
A légi navigáció összetett folyamatában több olyan munkakör is van, amely a háttérből segíti a repülőgépek biztonságos irányítását. Ilyen feladatot látnak el az áramlásszervezők, akik a hazai légtér szektorbeosztására adnak javaslatot a légi forgalmi irányítók munkáját felügyelő supervisornak az irányítóteremben. Ők maguk is az irányítóteremben ülnek, és – a légi forgalmi irányítókétól eltérő – szakszolgálati engedéllyel rendelkeznek.
A légtér megfelelő számú szektorra osztása alapvetően meghatározza a légi forgalmi irányítók leterheltségét, vagyis azt, hogy egyszerre hány géppel kell foglalkozniuk. Nyilvánvalóan nem jó, ha túl magas ez a szám, de az sem, ha túlzottan alacsony. Az utóbbi eset – vagyis, ha kevés légi jármű van egy szektorban – negatív hatással lehet a légi forgalmi irányító koncentrációjára, hiszen ilyenkor nem valósul meg a megfelelő terhelés, ezért elkalandozhat a figyelem. És persze az sem optimális, ha túl nagy a nyomás egy-egy irányítón, azaz a szektorában túl sok repülőgép tartózkodik.
Az áramlásszervezők feladata, hogy a légtér különböző adatai – például a gépek várható száma, illetve az időjárás alakulása – alapján javaslatot tegyenek szektornyitásra, vagy éppen egy-egy szektor lezárására. A forgalommal kapcsolatos információkat az Eurocontrol (Európai Szervezet a Légi Közlekedés Biztonságáért) központjától kapják. A brüsszeli székhelyű szervezet által biztosított platform az összes európai repülési tervet tartalmazza, így az is látható belőle, hogy mikor és mennyi repülőgép várható Magyarország légterében.
Az áramlásszervezők gyakorlatilag mindent előre látnak: azt, hogy milyen gépek érkeznek, melyek szállnak majd le vagy fel a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, melyek repülnek át az ország felett, milyen összetételben és milyen komplikációk merülhetnek fel, illetve hogy a forgalom milyen leterheltséget jelenthet az irányítók számára.
Ők azok, akik az esetleges konfliktushelyzetek – tehát az olyan szituációk, amikor két repülőgép várhatóan úgy keresztezi egymás útját, hogy az beavatkozást igényel majd – számát is meg tudják becsülni. Az ilyen helyzetekről általában fél órás intervallumban értesítik az irányítóterem munkáját vezető supervisort, aki a szükséges döntéseket meg tudja hozni az optimális munkafolyamat fenntartása érdekében. Az áramlásszervezők bizonyos időközönként jelentenek a supervisornak, hogy az előre meghatározott szektorizációs terven szükséges-e változtatni.
Amikor pedig „megtelik a légtér” – vagyis az előírásoknak megfelelően már nem lehet új szektort nyitni, illetve a nyitott szektorok elérték kapacitásuk maximumát –, akkor az áramlásszervezők feladata az is, hogy időszakos korlátozásokat vezessenek be a szektorokban. Minden szektornak van ugyanis egy maximális kapacitása, illetve a lehetséges szektornyitások számát az határozza meg, hogy hány légi forgalmi irányító teljesít éppen szolgálatot. A szektorkorlátozást a teljes telítődés előtt 2 órával kell megtenni, de amennyiben a helyzet megköveteli, az áramlásszervező természetesen azonnal is meghozhatja a döntést, amely a már levegőben lévő gépeket nem érinti, az indulásokra viszont hatással lehet.
Ahhoz, hogy valaki áramlásszervezővé válhasson, érettségi és angol nyelvvizsga szükséges, valamint a jelentkezőnek részt kell vennie a HungaroControl belső képzésén, ami egy 100 órás elméleti és egy több száz órás gyakorlati képzésből tevődik össze.