Bonyolult fizetőautomata, logikátlanul működő telefonos applikáció, na meg az örök klasszikus toló-húzó ajtó – csak néhány példa a nehezen érthető felhasználói felületekre, amelyekkel a mindennapjaink során találkozunk. És bizony sokszor azon is elgondolkodunk ilyenkor, vajon mi járhatott a tervező fejében, amikor ezeket így alkotta meg? A humánfaktor-elemzés vagy az úgynevezett User Experience (UX) kutatás a hétköznapi használati tárgyak tervezésekor is alapvető fontosságú, de nincs ez másként az olyan biztonságkritikus területeken sem, mint a légiforgalmi irányítás – erről beszélgettünk Nagy Boglárka humánfaktor-elemzővel és Kling Fanni szimulációs adatelemzővel.
Ugyan különbséget kell tenni a humánfaktor-elemzés és az UX-kutatás között, viszont a szemléletük azonos: meg kell érteni a felhasználók céljait és környezetét, hogy olyan rendszert, működési koncepciót teremthessünk, ami támogatja őket a munkavégzésben, nem pedig hátráltatja.
Kiemelt jelentőségű, hogy az érintett felhasználók már a folyamat elején részesei legyenek a tervezésnek. Igyekszünk operatív példákon keresztül átgondolni, hogy mi mindenre lenne szükségük a feladataik hatékony elvégzéséhez – ennek célravezető eszközei a csoportos beszélgetések. Ugyan jelenleg (a Covid19 miatt kialakult helyzetben) nem lehet személyes workshopokat szervezni, a csapat az online térben is megállja a helyét.
A humánfaktor-elemzők nagy tudású interdiszciplináris projektcsapatok tagjai. Nagyon hasznos, hogy az egyes projekteken többek között légiforgalmi irányítókkal, rendszerfejlesztő-tervezőkkel, repülésbiztonsági és módszertani szakértőkkel, projektvezetőkkel dolgozunk együtt. Nemcsak több nézőpontot tudunk így figyelembe venni, hanem picit megpróbálunk a másik szemüvegén keresztül is rálátni az adott témára.
Milyen a jó a felhasználói felület?
- Látható és logikus elrendezésű információt biztosít akár a rendszer státuszáról vagy a végrehajtandó műveletek következményéről.
- Intuitív, hiszen „nincs jobb barát a megszokásnál”. Az innovációnál nem szabad elfelejteni, hogy milyen fontos szerepet játszik az ismerősségérzet, illetve a megszokás.
- Megbocsátó, így például segít elkerülni a hibákat. A figyelmeztető jelzések is lényegében ezt a célt szolgálják.
- Esztétikus: a szépre tervezett rendszereket tanulhatóbbnak és hatékonyabban használhatónak érezzük.
- Egyszerű: érdemes a különböző forrásokból származó információkat integrálni, hogy a felhasználónak ne kelljen a figyelmét megosztania. Ahogy azonban a funkciók száma növekszik, egyre bonyolultabbá válhat a rendszer, mind kevésbé érezzük úgy, hogy átlátjuk a képességeit, ami egészen odáig vezethet, hogy felidegesít minket, hibázunk, sőt, fel is adjuk a próbálkozást.
Forrás: Pónya Judit: Használhatóság és IA alapok, xLabs előadás, 2019. február
A HungaroControl több nemzetközi kutatás-fejlesztési projektben is részt vesz, amelyek az emberközpontú tervezés módszertanát követik. Jellemző, hogy ilyen esetekben a kísérleti prototípust fejlesztő cég már a kezdetektől aktívan részt vesz a beszélgetésekben. Bizonyos projekteknél pedig nem kell megvárni a szimulációt, hanem már előtte iteratívan tesztelni lehet a funkciókat, és a visszajelzések beépíthetők a rendszerbe. Ilyen projekt a Flight Centric ATC, amely önmagában is egy paradigmaváltónak számító kutatás-fejlesztési koncepció (minderről bővebb információ található a HungaroControl holnapján – a szerk.). Itt a szimuláció és a workshopok után beérkezett egyszerűbb módosítási igényeket már beépítették a fejlesztők a megjelenítő felületbe (más néven a Human-Machine Interface-be), míg a komplexebb igényeken, köztük a szűrési algoritmuson jelenleg is dolgoznak. A nagyobb szimulációnál pedig nemcsak azt fogjuk ellenőrizni, hogy a rendszer megfelel-e a bevett humán faktor design szabványoknak, hanem azt is, hogy valóban támogatja-e a hatékony munkavégzést.
Egy másik nemzetközi kutatás-fejlesztési projekt, a SAFEMODE célja, hogy egy olyan, a tervezők által is használható humánfaktor-módszercsomag készüljön, amit azok már a saját fejlesztéseik kezdeti szakaszában is felhasználhatnak. A SAFEMODE hosszú távú célkitűzése pedig az, hogy az emberközpontú tervezés a légi közlekedésben és a tengeri hajózásban egyaránt bevett szokássá váljon, mindemellett növekedjen az emberi tényezőkkel kapcsolatos tudatosság, ezáltal a biztonság is.
A PJ10-W2 PROSA (Flight Centric ATC projekt) a SESAR Joint Undertaking támogatásával, az Európai Unió Horizon 2020 kutatási és innovációs programon belül, a 874464 azonosítójú támogatási szerződés alapján valósul meg.
A SAFEMODE az Európai Unió Horizon 2020 kutatási és innovációs programján belül, a 814961 azonosítójú támogatási szerződés alapján valósul meg.