Mitől függ, hogy milyen messze lehet a legközelebbi repülőtér?
A modern repülésben természetesnek tűnik, hogy két hajtóműves utasszállítók biztonságosan átszelik az óceánokat, akár több ezer kilométert megtéve legközelebbi repülőtérig. Ez azonban nem volt mindig így. Az „Extended-range Twin-engine Operations” (a továbbiakbakban ETOPS) szabályrendszer tette lehetővé, hogy a két hajtóműves gépek is világszerte hosszú távú útvonalakon repülhessenek.
Az ETOPS bevezetésével a két hajtóműves repülőgépek a világ szinte bármely pontjára eljuthatnak. Ez nemcsak üzemanyag-megtakarítást és környezetkímélőbb üzemelést hozott, hanem az utasok számára is több közvetlen járatot tett lehetővé. Gondoljunk például a kisebb keresletű transzatlanti útvonalakra: korábban egy London–Boston vagy Madrid–Philadelphia járat gazdaságosan csak nagy négyhajtóműves géppel volt lehetséges. Az ETOPS viszont lehetővé tette, hogy kisebb, két hajtóműves típusokkal is meg lehessen tenni ilyen volumenű távokat megállás nélkül. De pontosan mi szabja meg, hogy egy repülőgép milyen messze lehet a legközelebbi, kitérő reptértől? Milyen feltételeknek kell teljesülniük, hogy az utasok és a személyzet a legnagyobb biztonságban legyenek?
A 80-as évekig kellett várni a kéthajtóműves, transzatlanti járatokhoz
A polgári repülés korai időszakában a hajtóművek megbízhatósága – nem meglepő módon – még jóval alacsonyabb volt, mint manapság, így a hatóságok szigorú szabályokat írtak elő: két hajtóművel maximum 60 percnyi repülési távolságra lehetett eltávolodni a legközelebbi alternatív repülőtértől. Ez még az 1950-es években is azt jelentette, hogy a transzatlanti járatokhoz vagy három- és négyhajtóműves típusokat kellett bevetni, vagy kerülőutakat kellett tervezni. Az 1980-as évekre azonban a hajtóművek megbízhatósága óriásit fejlődött. A Boeing 767 és az Airbus A310 érkezésével megjelent az igény, hogy a korszerű, takarékos két hajtóműves típusokat is lehessen hosszú útvonalakon használni. 1985-ben a TWA Boeing 767-ese kapta meg az első ETOPS-120 engedélyt, amely már kétórás távolságot engedélyezett az alternatív reptérektől, ezzel forradalmasítva a transzatlanti közlekedést.
Mit jelent az ETOPS-érték?
Az úgynevezett ETOPS-szám azt jelzi, hogy egy adott repülőgép mennyi ideig képes egyetlen hajtóművel biztonságosan repülni a legközelebbi kitérő repülőtérig. Mivel az érték percekben adott, közvetlenül mutatja meg a típus hatótávát vészhelyzetben. Például az ETOPS-120 azt jelenti, hogy a gép legfeljebb két órányira távolodhat el a legközelebbi repülőtértől, míg az ETOPS-180 esetében ez az időtartam három órára nő. A nagyobb hatótávú, modernebb típusok ETOPS-330 minősítéssel akár öt és fél órányi távolságot is áthidalhatnak, sőt a legmagasabb, ETOPS-370 kategória már hat óránál is hosszabb kitérési időt enged. Ez a szám tehát nem csupán egy technikai adat, hanem a légitársaságok útvonaltervezésének kulcsparamétere, amely meghatározza, hogy két hajtóműves repülőgépek milyen útvonalon repülhetnek át, például az óceánok vagy ritkán lakott területek fölött.
A jelenlegi csúcstartó az Airbus A350, amely Rolls-Royce Trent XWB hajtóműveivel ETOPS-370 minősítést ért el. Ez több mint 4600 km távolságot jelent, amivel a gép gyakorlatilag a Föld teljes felszínét lefedheti – az Antarktisz kivételével.
Mitől függ a jóváhagyás?
Az engedélyezés két pilléren nyugszik. Az egyik alapfeltétel a típusengedély, vagyis a „Type Design Assessment”. Ez azt jelenti, hogy a gyártónak minden kétséget kizáróan bizonyítania kell, hogy a repülőgép és a hajtómű rendszerei rendkívül megbízhatóan működnek. Ehhez tartozik többek között a tűzvédelmi berendezések működési ideje, a kabinnyomás folyamatos biztosítása vagy a fedélzeti energiaellátás redundanciája, amely akkor is fenntartja a működést, ha az egyik rendszer kiesik. Az Airbus például az A350 típus esetében valós teszteken is demonstrálta, hogy a gép képes akár hat órán át biztonságosan repülni egyetlen hajtóművel.
A másik kulcselem az úgynevezett „Operational Approval”, vagyis az üzemeltetői engedély, ami már nem a gyártóhoz, hanem a légitársasághoz kötődik. Az adott cégnek részletes eljárásrenddel, szigorú karbantartási programmal és speciális képzésekkel kell garantálnia, hogy a mindennapi működés során is megfeleljen az ETOPS követelményeinek. Az útvonaltervezésnél például kötelező kijelölni azokat az alternatív repülőtereket, amelyek bármilyen vészhelyzet esetén szóba jöhetnek kitérőként, és amelyek alkalmasak lennének egy kényszerleszállás lebonyolítására. Ezek a feltételek együttesen biztosítják, hogy a kockázat ne legyen nagyobb, mint más típusú repüléseknél.
Az ETOPS tehát nem pusztán egy technikai rövidítés, hanem a modern légi közlekedés egyik alapja. A hajtóművek megbízhatósága, a repülőgépek biztonsági rendszerei és a szigorú üzemeltetési szabályok miatt vesszük már természetesnek, hogy két hajtóművel is átrepülhetünk az óceán felett. A kérdés, hogy milyen messze lehet a legközelebbi repülőtér? Összegezve, a legközelebbi repülőtér pontosan annyira lehet messze, amennyire a repülőgép típusa, a hajtóművek teljesítménye és az adott légitársaság biztonsági rendszerei engedélyeznek. Az Airbus A350 esetében ez több mint 6 óra, vagyis több ezer kilométer.
Források:
- Wiki.ivao.aero – Extended-range Twin-engine Operations
- Flightschoolusa.com – Az ETOPS szabályok magyarázata: 1# legjobb végső útmutató
- Airportal.hu – Csúcs ETOPS az A350-900XWB-nek – 2022
- Skybrary.aero – Extended Range Operations
- Simpleflying.com – What Plane Has The Highest ETOPS Rating? – 2025
- Flightradar24.com – What is an ETOPS rating? – 2023