A téli időszak a repülésben mindig fokozott felkészülést igényel. A jégtelenítés, a pályák állapotának folyamatos ellenőrzése és a háttérben dolgozó szakemberek összehangolt munkája együttesen teremti meg azt a környezetet, amelyben a légiközlekedés a hideg hónapokban is megbízhatóan működhet. A következőkben bemutatjuk, milyen kihívásokat jelent a tél a repülőgépek és a repülőterek számára, illetve milyen eljárások garantálják a biztonságos üzemelést.
Téli üzemmód a légiközlekedésben
A hidegebb hónapok beköszöntével a repülőterek működése is alkalmazkodik az évszak sajátosságaihoz. A légi kikötőkben ilyenkor téli üzemrend lép életbe: a háttérben megnő a készenléti feladatok száma, felkészülnek a speciális járművek, és megkezdődik azoknak a szakembereknek a képzése és vizsgáztatása, akik a hóeltakarításban és a jégtelenítésben vesznek részt. A cél minden esetben az, hogy a repülés a téli körülmények között is biztonságos maradjon.
A felkészülés azért is indokolt, mert a repülőgépek különösen érzékenyen reagálnak az alacsony hőmérsékletre. Landolást követően maga a repülőgép szerkezete jelentősen lehűlt állapotban érkezik meg a földre. A szárnyak belsejében található kerozin hosszabb ideig megőrzi ezt a hideget, ezért a felületeken a levegő nedvessége könnyen kicsapódik, majd dér- vagy jégréteggé alakulhat. Ez a jelenség nem kizárólag havazás idején jelentkezhet. Előfordulhat, hogy a külső hőmérséklet már fagypont felett van, a repülőgép szárnyai azonban még mindig annyira hidegek, hogy a pára azonnal ráfagy a felületükre. Az így kialakuló jegesedés sokszor alig látható, mégis komoly kockázatot jelenthet.
A szárnyak és a vezérsíkok tisztasága aerodinamikai szempontból is kulcskérdés. Már egy egészen vékony jegesedés is megváltoztatja a szárny profilját, rontja a levegő áramlását, növeli a légellenállást és csökkenti a felhajtóerőt. Emellett plusz tömeget is jelent, ami felszálláskor és manőverezéskor egyaránt kedvezőtlen hatással lehet a repülőgép viselkedésére. Éppen ezért a téli üzemeltetés egyik alapvető eleme a jégtelenítés. Ez az eljárás biztosítja, hogy a repülőgép kritikus felületeiről minden olyan lerakódás eltűnjön, amely a felszállás során kockázatot jelenthet.
Amikor színes folyadék borítja be a gépet: a jégtelenítés folyamata
A téli időszakban az utasok számára is feltűnő lehet, amikor a felszállás előtt a repülőgépet speciális járművek közelítik meg, és a szárnyakat, valamint más kritikus felületeket különböző színű folyadékokkal permetezik le. Ez a jégtelenítés folyamata. Az eljárás során felmelegített, legalább 60 Celsius-fokos folyadékot juttatnak a repülőgép felületeire. A megfelelő hőmérséklet azért fontos, mert segít leolvasztani a jeget és a dérlerakódást, míg a nagy nyomás gondoskodik arról, hogy a levált szennyeződések valóban eltűnjenek a szárnyakról, a törzsről és a vezérsíkokról. Mindez szigorúan szabályozott munkafolyamat szerint zajlik, amelyben a jégtelenítő jármű vezetője és a kosárban dolgozó szakember összehangolt munkája kulcsszerepet játszik.
A jégtelenítésnek két fő típusa van. Az úgynevezett de-icing eljárás célja a már kialakult jég, hó vagy dér eltávolítása. Ez az egylépéses kezelés önmagában akkor elegendő, ha a jégtelenítést követően nem kell további csapadékkal vagy jegesedéssel számolni. Amennyiben azonban havazás, ködszitálás vagy más, jegesedést okozó jelenség várható, úgy anti-icing eljárást is alkalmaznak. Ez már védőréteget képez a felületeken, amely meghatározott ideig megakadályozza az újabb lerakódások kialakulását, egészen a felszállásig. A jégtelenítés során használt folyadékok típusonként eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek. Van olyan, pirosas-sárgás anyag, amit kizárólag jégeltávolításra használnák, de a jég elleni védőhatása minimális. Bizonyos folyadékok már jég elleni védőfunkcióval is rendelkeznek. Ezek különösen sűrű, viszkózus anyagok, amely szinte filmrétegként tapadnak a szárnyak felületére és általában zöld színűek. Ennek köszönhetően jól látható, hogy a védelem még jelen van-e a repülőgép felületén, illetve az anyag jellemzően hosszabb ideig ellenáll a további jegesedésnek.
A jégtelenítés során kiemelt figyelmet fordítanak egy különösen alattomos jelenségre is: ez az úgynevezett clear ice, vagyis a tiszta jég. Ez a jégréteg szinte teljesen átlátszó, ezért rossz látási viszonyok között rendkívül nehéz észrevenni. Mégis komoly veszélyt jelent, mert ugyanúgy rontja az aerodinamikai tulajdonságokat, mint a jól látható jég vagy hó. A szakemberek képzése során külön hangsúlyt kap ennek felismerése, amely sok esetben csak tapintással derül ki. A jégtelenítés szükségességéről minden esetben a repülőgép személyzete dönt, az aktuális időjárási körülmények és az előírások alapján.
Hóeltakarítás a zavartalan forgalom érdekében
A hideg hónapokban a repülőtereken folyamatos készenlét biztosítja, hogy az időjárás változásaira azonnal reagálni lehessen. A jégtelenítés mellett a havas bázison speciális járművek állnak szolgálatban. Az előrejelzések alapján szervezik meg a hóeltakarításhoz és síkosságmentesítéshez szükséges erőforrásokat. A feladatok ellátására kizárólag megfelelően képzett szakemberek dolgozhatnak, akik minden szezon elején frissítő képzésen vesznek részt. Havazás esetén célzottan a lezárt, kijelölt futópályákon és gurulóutakon indul meg a munka, toronyengedély birtokában. A hóeltakarítás gépláncokkal zajlik, amelyeket nagyteljesítményű hómarók egészítenek ki, miközben külön figyelmet kap a megfelelő tapadás biztosítása is. A beavatkozás végén fékhatás méréssel ellenőrzik a pálya állapotát, és csak ezt követően adják vissza a területet a forgalomnak. A repülőtéri irányítók a toronyból gurítóradar segítségével tudják követni a gépek mozgását.
A háttérben zajló, precízen összehangolt munka elengedhetetlen eleme a téli repülésnek. A repülőgépek biztonságos mozgása a földön ugyanúgy ezen a felkészültségen múlik, mint a levegőben végzett eljárásokon – a téli üzem ezért a repülés egészének szerves része.