A légiforgalmi irányítók munkája sokak számára titokzatosnak tűnhet, a kétéves képzést is sok homály fedi. Ennek az írásnak a célja, hogy egy közvetlen érintett szemszögéből bemutassuk azt, hogyan jut el valaki odáig, hogy az irányítópult mögött ülve irányítsa a magyar légtér forgalmát.  Milyen a kiválasztási folyamat és a képzés? Mennyi erőfeszítés kell a képzés elvégzéséhez? Milyen nehézségekbe ütközhet egy hallgató és hogyan kerekedhet felül a nehézségeken? Ezekre, és még számos egyéb kérdésre is egy frissen szakszolgálati engedélyt szerzett légiforgalmi irányító kolléga segítségével keressük a választ.

Réthy Benedek 2025 novemberében szerezte meg az önálló munkavégzésre feljogosító szakszolgálati engedélyt, ezért friss emlékei vannak a képzésről és a kiválasztási folyamatról. Sokan azt gondolják, hogy rendkívül nehéz bejutni a képzésre, ami részben igaz, de fontos kihangsúlyozni, hogy a felvétel során nem a jelentkezők lexikális tudását mérik, hanem a különböző képességeiket térképezik fel. Többek között a koncentrációt, a figyelemmegosztást, a döntéshozatalt, a térbeli gondolkodást és a monotóniatűrést is vizsgálják.

Benedek elmondása szerint a képzésre való bejutás számára nem jelentett olyan nagy kihívást, mert a jelentkezés előtt alaposan informálódott arról, hogy mi vár rá. „Nem nagyon készültem a felvételire, nem is nagyon lehet. Számomra a kiválasztási folyamat legélvezetesebb része az úgynevezett Assessment Center volt, ahol az egyik részfeladat keretében egy fiktív légtérben, előre megadott szabályok szerint repülőgépeket is irányítottunk. Ez a szimuláció hatalmas élmény volt, ráadásul a teljesítményünket légiforgalmi irányítók értékelték, akik elláttak néhány hasznos tanáccsal is” – emlékezik vissza fiatal kollégánk. Számára a FEAST II. teszt volt a legnehezebb, amivel többek között a jelentkezők monotóniatűrését és koncentrációs képességet vizsgálják.

A kétéves képzés emlékei és benyomásai még elevenen élnek fiatal kollégánk emlékezetében, különösen azért, mert a sikeres felvételi után kezdődött csak az igazi munka, mert a tananyag tömény, a tanfolyam pedig intenzív. „Szeretném leszögezni, hogy a képzés nem egy sétagalopp, befejezése nagyfokú elkötelezettséget igényel a hallgatók részéről, mert az új ismeretek folyamatos elsajátítása és szinten tartása rengeteg energiát igényel. Ugyanakkor, aki beleteszi a szükséges energiát, az sikerrel járhat, mert a képzés jól strukturált, lépésről lépésre építi fel a szükséges tudást, így abszolút követhető. Számomra a képzés során a legnagyobb kihívás az volt, hogy minden nap kipihenten érkezzek az elméleti órákra és a szimulációs gyakorlatokra, mert csak így tud az ember maximálisan teljesíteni, ami elvárt” – véli Benedek.

A képzés nagyjából négy jól elkülöníthető szakaszra osztható: az első az elmélet, a második a szimulátoros, a harmadik az úgynevezett pre-on-the-job-training (pre-OJT), majd a legvégén következik a munkahelyi képzés (OJT), amikor a hallgatók már valódi forgalomban dolgoznak, tapasztalt irányítók mellett. Az első szakasz az elméleti alapozás, ahol a hallgatók megismerkednek a repülés szabályaival, a légtérstruktúrával és az irányítási eljárásokkal. „Ezeken az órákon döbbentem rá először, hogy mennyire összetett és sokoldalú ez a hivatás, arra is, hogy a készségeim önmagukban nem lesznek elegendők a képzés elvégzéséhez, bizony tanulni is kell” – emlékszik vissza Benedek a kezdeti lépésekre. Az első szakaszt követi a szimulátoros képzés, ahol a hallgatók egyre összetettebb forgalmi helyzeteket kezelnek. Sokak számára ez a legizgalmasabb időszak, de számára nem ez volt a legélvezetesebb rész. „A pre-OJT-t kedveltem a legjobban, mert itt már a magyar légtérrel ismerkedtünk és valós forgalmi helyzeteket szimuláltunk. Ekkor tudatosult valójában bennem, hogy azok az ismereteket, amiket elsajátítok, a későbbi munkám során már élesben is használni fogok. A rengeteg tanulás mellett sok új ingert és megannyi élményt is ad a képzés ezen szakasza, mindeközben pedig a kapacitásunk határait feszegetik” – szögezte le kollégánk. Az OJT-n már éles forgalmat irányítanak a hallgatók egy tapasztalt légiforgalmi irányító felügyelete mellett. Kollégánk elmondása szerint a különböző akcentusok zökkenőmentes megértése időbe telik ugyan, de óriási élmény volt először valódi pilótákkal és a repülőtéri földi kiszolgáló személyzettel rádiózni, miközben a munkáját felügyelő kolléga egyenrangú félként kezelte.

Bár a képzés nem könnyű, a hallgatóknak nem egyedül kell megbirkózniuk a kihívásokkal. A tanfolyam teljes időtartama alatt szakmailag rendkívül felkészült oktatók, pszichológusok és coachok támogatják és segítik a hallgatók fejlődését, asszisztenciát nyújtva az esetleges megtorpanások vagy nehézségek áthidalásához. „A hallgatók bártan fordulhatnak bármilyen kérdéssel, kétellyel vagy kéréssel bárkihez, biztosan megértő fülekre találnak. Ez a humánus hozzáállás rendkívül megnyugtató, mert olykor vannak olyan pillanatok és élethelyzetek, amikor jól jön egy kis külső, extra segítség, hogy átlendüljünk a nehezén” – hangsúlyozta Benedek, majd hozzátette, hogy a képzés mindenkit felkészít arra, hogy légiforgalmi irányítóként magabiztosan végezze a munkáját.

A légiforgalmiirányító-képzéssel kapcsolatban gyakran előkerülnek a kognitív képességek és szociális készségek, amiket a kiválasztási folyamat során rendesen megszűrnek, gyakorlatilag a meglétük jelenti a belépőkártyát a képzésre. Végzett hallgatóként Benedek szerint a gyors döntéshozatal, magabiztosság, erős koncentrációs készség, logikus gondolkodás, stressztűrés, illetve a másokkal való együttműködési hajlandóság azok a kvalitások, amik a képzésre való bejutáshoz és annak sikeres elvégzéséhez szükségesek. Szerinte a motivációt is magas szinten kell tartani, mert különben lankad a figyelem és az érdeklődés, ami végzetes lehet a képzési kilátásokat illetően, hiszen tanulni minden nap kell. Végül kiemeli a fáradtságkezelést is, ami szerinte a képzés első fázisától kezdve kulcsfontosságú, mert szükség van a fizikai és mentális regenerációra egy fárasztó képzési nap után.

Mindemellett Benedek mindenkinek, akit érdekel ez a hivatás azt javasolja, hogy gondolkodás nélkül jelentkezzenek a képzésre, mert az erőfeszítéseknek meglesz az eredménye. „Bár komoly elköteleződést és sok energiát igényel a képzés elvégzése, a végeredmény mindenkit kárpótol: életre szóló hivatás lesz a juss. A képzésre való bejutás és annak elvégzése egyáltalán nem lehetetlen, hinni kell benne. A FEAST-tesztek előtt nem árt egy jót aludni, a tanfolyam során pedig oda kell tenni magunkat, csak úgy érdemes belevágni, ha a maximumot nyújtjuk. A képzés során nyújtott anyagi ösztönzők és juttatások lehetővé teszik, hogy csak az elérendő célunk lebegjen a szemünk előtt, másra nem kell gondolnunk” – összegezte a képzéssel kapcsolatos gondolatait Réthy Benedek, aki tavaly novembertől már a légiforgalmi irányítóink csapatát erősíti.