A légiközlekedés a világ egyik legösszetettebb iparága, amelyet a szigorú szabályok és az egységes működtetés nélkül aligha lehetne fenntartani. Ebben két szervezet játszik kulcsszerepet: az ICAO, amely a szabályalkotást koordinálja, és az IATA, amely a légitársaságok mindennapi működését segíti. Különböző szerepük ellenére közös bennük, hogy nélkülük elképzelhetetlen lenne ma a nemzetközi légi közlekedés.
Két szervezet, egy közös cél
Ha ma valaki repülőre ül, természetesnek veszi, hogy a járatok a menetrend szerint indulnak, a repülőgépek egységes szabályoknak megfelelően közlekednek, a pilóták pedig bárhol a világon ugyanazokat a biztonsági előírásokat követik. Ez a látszólag magától értetődő rend azonban hosszú évtizedek nemzetközi együttműködésének az eredménye. A légiközlekedés ugyanis csak akkor működhet biztonságosan és kiszámíthatóan, ha minden ország és légitársaság ugyanazokat az alapelveket követi.
Ennek kialakításában két szervezet játszik meghatározó szerepet: az ICAO (International Civil Aviation Organization, Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet) és az IATA (International Air Transport Association, Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség). Eltérő logika mentén működnek – az egyik az államokat, a másik a légitársaságokat tömöríti – de közös bennük, hogy nélkülük a repülés világszintű összehangolása elképzelhetetlen lenne. Ezek a szervezetek teremtették meg azt a keretet, amelyben a modern légi közlekedés a mai formájában működhet: a repülőterek, a légitársaságok és a hatóságok munkája mind az általuk lefektetett alapokra épül.
Az egységes szabályozás az ICAO-nak köszönhető
A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet az ENSZ szakosított intézménye, amelyet 1944-ben a Chicagói Egyezmény nyomán hoztak létre. A szervezet létrejöttének célja az volt, hogy a második világháború után egységes, átlátható és biztonságos alapokra helyezzék a nemzetközi polgári repülést. Mára 193 ország tagja az ICAO-nak, köztük Magyarország is, amely 1969-ben csatlakozott. Az ICAO-tagság hazánkra nézve azt jelenti, hogy Magyarország a nemzetközi szabályrendszer részeként ugyanazokat a biztonsági és működési standardokat alkalmazza, mint a szervezet többi tagállama. Ezeket az előírásokat az ICAO montreali központjában dolgozzák ki.
Az ICAO legfontosabb feladata, hogy olyan közös keretrendszert dolgozzon ki, amelyet a világ minden tagállamának be kell építenie saját jogrendjébe. Így válik lehetővé, hogy Tokiótól Budapesten át New Yorkig ugyanazok a biztonsági előírások és műszaki standardok érvényesüljenek. Az egységesítés a repülés minden területére kiterjed: meghatározza, hogyan kell képezni a pilótákat, milyen követelményeknek feleljenek meg a repülőgépek, milyen környezetvédelmi előírásokat kell betartani, és hogyan szabályozzák a veszélyes áruk szállítását. Ez utóbbi különösen fontos, hiszen a világ bármely pontjáról bárhová szállíthatnak vegyi anyagokat, akkumulátorokat vagy akár radioaktív rakományt, mindezt úgy, hogy az utasok és a személyzet biztonsága ne kerüljön veszélybe.
Az ICAO nem a repülőtereket vagy a légitársaságokat irányítja, hanem azokat az alapvető szabályokat alkotja meg, amelyek nélkül a globális repülés teljesen kaotikussá válna. Ha minden ország saját elképzelései szerint határozná meg a repülés kereteit, az utazás kiszámíthatatlanná és veszélyessé válna. Az ICAO tevékenysége biztosítja, hogy a repülés világszerte egy közös nyelvet beszéljen. A szervezet munkáját rengeteg szakértő segíti, és napjainkban olyan kérdésekkel is foglalkoznak, mint a drónok szabályozása, a fenntartható üzemanyagok elterjesztése vagy az új, digitális légiforgalmi rendszerek. Az ICAO tevékenysége tehát folyamatosan formálja a repülés jelenét és jövőjét is.
IATA, a légitársaságokat tömörítő szövetség
A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség 1945-ben, alig egy évvel az ICAO létrejötte után alakult. A különbség a két szervezet között már a működési logikában is világos: míg az ICAO az államok közötti egyezményeket és szabályokat koordinálja, az IATA a légitársaságok közös érdekeit képviseli. Ma már több mint 300 légitársaság tartozik a szövetséghez, amelyek együtt a világ teljes légi forgalmának mintegy 80 százalékát bonyolítják. Magyarország szempontjából korábban a Malév volt az IATA tagja.
Az IATA egyik legismertebb hozzájárulása a repülés mindennapjaihoz a szabványosítás. Az egységes háromjegyű repülőtéri kódok – BUD-Budapest vagy LHR-London Heathrow – és a kétbetűs légitársaság-kódok – például BA azaz British Airways – is az IATA rendszeréből származnak. Az elektronikus jegyek bevezetése, a poggyászkezelés egységes szabályozása, az árufuvarozás sztenderdjei és az utasjogok egységesítése mind-mind az ő kezdeményezésük eredménye. Ezek nélkül ma elképzelhetetlen lenne, hogy valaki Budapesten megvásároljon egy New Yorkba szóló repülőjegyet, amelyet több légitársaság közösen teljesít, mégis zökkenőmentes utazási élményt biztosít.
A szervezet célja a működés hatékonyságának növelése és a költségek csökkentése is, hiszen a repülés rendkívül tőkeigényes iparág. Az IATA különféle biztonsági programokat is működtet, például az IOSA (Operational Safety Audit) rendszerét, amely a taglégitársaságok biztonsági ellenőrzését segíti. Emellett egyre nagyobb figyelmet fordít a fenntarthatóságra: célul tűzte ki a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését, valamint aktívan támogatja a fenntartható repülőgép-üzemanyagok elterjesztését.
Az utasok szempontjából az ICAO adja a légiközlekedés alapvető szabályait. Eközben az IATA gondoskodik arról, hogy a légitársaságok közösen, egységes rendszerben működjenek, és a világ bármely pontján repülőgépre ülve ugyanazokkal a sztenderdekkel találkozzunk utasként.
Források:
- hu – Veszélyes áruk légi szállítása – más szemszögből – 2016
- org – International Civil Aviation Organization
- org – International Air Transport Association
- com – IATA Explained – 2022
- com – IATA vs ICAO – What’s the difference? – 2023
- com – Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) – 2020