Felpillantva az égre elsősorban olyan fogalmak juthatnak eszünkbe, mint az egyszerűség, tágasság vagy a határtalanság. Azonban a légtér – bármennyire is egyszerűnek tűnik – valójában egy meglehetősen komplex rendszer. Mindez fokozottan igaz a repülőterek közelében található közelkörzeti légterekre, az úgynevezett TMA-kra (Terminal Manoeuvring Area). A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér közelkörzete nemrégiben teljesen megújult a HungaroControl és partnerei fejlesztése nyomán. A projekt repülésbiztonságra, légtérfelhasználásra és károsanyag-kibocsátásra gyakorolt hatásait Molnár Zoltán, a HungaroControl repülésbiztonsági-kockázatkezelési szakreferense ismerteti.
Az utóbbi években, a járvány előtti időszakban folyamatosan növekedett a budapesti légikikötő forgalma, ugyanakkor a technológiai fejlődés nyomán változtak a légitársaságok igényei is. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér közelkörzeti légtere még alkalmas volt arra, hogy biztonságosan kiszolgálja az egyre több induló és érkező repülőgépet, ám a hatékonyság növelése, illetve az uniós előírásoknak való megfelelés miatt szükségessé vált az átalakítása. A projekt két év alatt valósult meg, a 2020. december 31-re kitűzött határidő előtt 11 hónappal. A fejlesztés eredményeként megújult a közelkörzeti légtér teljes szerkezete, valamint az indulási, érkezési és átstartolási eljárások is. Az új TMA fejlesztési munkálataiba a HungaroControl bevonta a Honvédelmi Minisztériumot és a Budapest Airport Zrt.-t is, továbbá mindazokat a sportrepülőtereket és repülőszervezeteket, amelyek tevékenysége a budapesti TMA közvetlen környezetében zajlik.
A TMA nagyobb lett, az új eljárásoknak köszönhetően pedig a légiforgalmi irányítók jobban el tudják osztani a járatokat a biztonságos elkülönítés, vagyis annak érdekében, hogy azok ne kerüljenek egymáshoz túlzottan közel a levegőben. Az átalakítás részleteiről egy korábbi közleményében is beszámolt a HungaroControl.
A repülésbiztonság alapja, hogy a légi járművek lehetséges konfliktusainak száma minél kisebb legyen. Ezt a gyakorlatban nagyban segíti, ha az egyes eljárások keresztező nyomvonalai által bezárt szög minél inkább közelít a 90 fokhoz. A repülőgépek ugyanis ebben az esetben keresztezhetik egymás röppályáit a leggyorsabban, így lehetnek a legrövidebb ideig konfliktusban, illetve elkerülhetők a hosszú összetartó repülések. Felszálláskor pedig az a cél, hogy a járat minél gyorsabban – és gazdaságosabban – elérje a kívánt magasságot, természetesen úgy, hogy mindeközben biztonságos távolságban marad más légi járművektől. Az új közelkörzeti légtérszerkezet ezt is optimálisan szolgálja ki.
Azt már egy korábbi cikkünkben is bemutattuk, hogy a repülésbiztonság egy összetett rendszer, amelynek része az ember (humán faktor), az eszköz és az eljárás is. A változtatások során, így a légtérszerkezet átalakításakor is rendkívül fontos a módosítás fő okainak és legfontosabb céljainak elemzése, és ezek ismeretében a repülésbiztonságra gyakorolt hatások teljes körű felmérése. Ha ugyanis időben azonosítjuk a veszélyeket, minimalizálható annak az esélye, hogy a projekt későbbi fázisaiban valami olyan problémára derül fény, ami miatt alapjaiban kell módosítani a terveket. A budapesti TMA átalakítási projektje azért is valósulhatott meg közel egy évvel a határidő letelte előtt, mert már a fejlesztés kezdetétől minden potenciális veszélyforrást alaposan vizsgáltak, vagyis már a tervezés során kockázatcsökkentő intézkedéseket hoztak a szakemberek. Ugyanakkor a résztvevők konstruktív együttműködése is hozzájárult a munka sikeréhez.
A TMA megújítása révén az érkező gépek az esetek többségében folyamatos süllyedéssel közelíthetik meg a repülőteret, ezáltal az üzemanyag-felhasználásuk – ezzel összhangban a környezeti terhelésük – is csökken. Ilyenkor ugyanis nincsenek szinten tartó szakaszok, vagyis a művelet kevesebb energiát igényel. Ezt nagyjából úgy kell elképzelni, mintha egy autó csak motorfékkel gurulna lefelé egy lejtőn, szemben azzal, hogy néha egy-egy vízszintes szakaszon a motornak hajtania kell a kerekeket.
A projekt során a Magyar Honvédséggel együttműködve született meg a mai, rugalmas légtérfelhasználást is támogató rendszer. A kecskeméti katonai repülőtér közelkörzeti légtere (MTMA) átlapol a budapesti nemzetközi légikikötő megnövelt közelkörzetével. A rugalmasság tehát itt azt jelenti, hogy az érintett légéterek alapesetben a HungaroControl légiforgalmi irányítóinak felügyelete alatt állnak, viszont ha egy adott légtérszegmensre szüksége lenne a honvédségnek, az irányítást a katonai légiforgalmi irányítók veszik át.
Fontos szempont mindezek mellett, hogy az oktató, sport- és hobbirepülések száma, vagyis a kisgépes repülőterek forgalma is nőtt az elmúlt években. Több ilyen repülőtér pedig Budapest környékén található. A légtér tervezésekor az ő igényeiket is figyelembe vették: úgy alakították ki az új légtérrészeket, hogy a kisgépes forgalom is használhassa őket.