Időről időre előfordul, hogy egy madár és egy több tíz tonnás repülőgép útja keresztezi egymást, ezeket az eseteket madárütközésnek nevezik. Bár a kifejezés elsőre riasztóan hangozhat, a jelenség sokkal gyakoribb, és egyben sokkal jobban kezelt, mint azt sokan gondolnák. A repülőgépek tervezése, illetve az üzemeltetési eljárások mind azt szolgálják, hogy egy ilyen váratlan esemény se veszélyeztesse a fedélzeten tartózkodók biztonságát.
Gyakoribb, mint gondolnánk, de ritkán jelent komoly veszélyt
A madárütközés nem rendkívüli esemény, például az Egyesült Államokban évente több mint tízezer ilyen esetet jelentenek, és a valós szám ennél is magasabb lehet. A legtöbb ütközés a repülőtér közelében történik, jellemzően felszállás, leszállás vagy alacsony magasságú repülés közben. Ennek az oka, hogy ezekben a zónákban a legnagyobb a madárforgalom, és a repülőgépek is itt mozognak a legközelebb a talajhoz. Bár előfordult már madárütközés több mint 11 000 méteres magasságban is, ezek rendkívül ritka kivételek. Az esetek túlnyomó többsége nem okoz komoly problémát. A pilóták általában csak egy tompa koppanást észlelnek, és az esemény sokszor nincs negatív hatással a repülőgép működésére. A madarak leggyakrabban a repülőgép orrát, a szélvédőt, a szárnyak elejét vagy a hajtómű beömlőnyílását találják el. A károsodás mértékét számos tényező befolyásolja, többek között a madár mérete, tömege és a becsapódás sebessége. Egy nagyobb testű madár, vagy különösen egy madárraj, már jelentős műszaki problémákat is okozhat.
Egy jól ismert példa erre a 2009-es incidens, amikor egy Airbus A320 röviddel a felszállás után kanadai ludakkal ütközött. Az ütközés következtében mindkét hajtómű leállt, ami rendkívül veszélyes helyzetet teremtett. A pilóták végül a Hudson folyóra hajtottak végre kényszerleszállást, és a fedélzeten tartózkodók közül senki sem sérült meg. Az ilyen és ehhez hasonló esetek azonban rendkívül ritkák, és éppen azt mutatják, hogy a repülésbiztonsági rendszerek és a személyzet felkészültsége még kritikusabb helyzetekben is hatékonyan működik.
Bevett biztonsági eljárásokat követnek probléma esetén
Ha egy madár a repülőgép hajtóművébe kerül, annak többféle következménye lehet. Enyhébb esetben csak kisebb sérülések keletkeznek, például a hajtómű lapátjain vagy a repülőgép külső burkolatán. Súlyosabb esetben a hajtómű működése zavart szenvedhet, vibráció léphet fel, vagy akár le is állhat. A repülőgépeket azonban eleve úgy tervezik, hogy képesek legyenek kezelni az ilyen helyzeteket. A hajtóműveknek például el kell viselniük egy meghatározott tömegű madár beszívását úgy, hogy a működés biztonságosan leállítható maradjon, és ne okozzon további szerkezeti károkat.
Amennyiben a pilóták madárütközést észlelnek, azonnal a bevett biztonsági eljárások szerint járnak el. Első lépésként ellenőrzik a repülőgép rendszereit, és figyelik, jelentkezik-e bármilyen rendellenesség. Ha problémát tapasztalnak, megszakítják az utat és kitérnek a legközelebbi repülőtérre. Sok esetben azonban pusztán elővigyázatosságból döntenek a visszatérés mellett. A repülőtéren ezt követően a műszaki személyzet alapos vizsgálatot végez, hogy kizárják az esetleges sérüléseket. Fontos hangsúlyozni, hogy bár a legtöbb madárütközés nem jár súlyos következményekkel, még a kisebb károk is jelentős hatással lehetnek az üzemeltetésre. A repülőgépek átvizsgálása, javítása és az esetleges járatkésések komoly költségeket jelentenek a légitársaságok számára. Az ilyen események nemcsak műszaki, hanem gazdasági szempontból is kihívást jelentenek az iparág számára.
Fontos a megelőzés, de teljesen nem lehet kiiktatni a kockázatot
A madárütközések megelőzése elsősorban a repülőterek feladata. A cél az, hogy a madarak ne gyülekezzenek nagy számban a kifutópályák és azok környezete közelében. Ennek érdekében számos módszert alkalmaznak, például hangjelzéseket, pirotechnikai eszközöket vagy gázágyúkat, amelyek elriasztják az állatokat. A repülőterek emellett folyamatosan figyelik a környező élőhelyeket, és igyekeznek megszüntetni azokat a körülményeket, amelyek vonzóvá tehetik a repülőtér területét a madarak számára. Mindezek az intézkedések azért szükségesek, mert a légi forgalom növekedésével együtt a madárütközések száma is emelkedik. A repülőterek üzemeltetői egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a megelőzési rendszerek fejlesztésére és finomítására. Bár a madárütközések teljes megszüntetése nem lehetséges, a megfelelő intézkedésekkel jelentősen csökkenthető a kockázat. A repülés története során számos olyan eset történt, amely rávilágított erre a problémára, ugyanakkor a modern repülés biztonsági rendszerei rendkívül hatékonyak. A repülőgépek szerkezeti kialakítása, a pilóták képzése és a repülőterek megelőzési gyakorlata együtt biztosítja, hogy még egy váratlan madárütközés se váljon súlyos balesetté.