Hazánk polgári légi forgalmi irányítása szorosabb kapcsolatot ápol a katonai légierővel, mint sok másik országé – ezt a sokrétű közös munkát a honvédség és a HungaroControl közötti, időről időre frissülő megállapodások is segítik. Az égbolt polgári és katonai őrei egymást támogatva biztosítják Magyarország légterének, illetve az abban közlekedő légi járműveknek a biztonságát. De mi történik akkor, amikor riasztani kell a Gripeneket? A mostani cikkünkből ez is kiderül.
Magyarország légterét alapvetően két helyszínről ellenőrzik: a polgári légi navigációs szolgálatot ellátó HungaroControl központjából, illetve a Magyar Honvédség Légierő Parancsnokságának létesítményéből, az MH Légi Műveleti Vezetési és Irányítási Központból, amit sokan csak „Veszprémi Sziklaként” ismernek. Korábbi bejegyzésünkben bemutattuk, hogy a közutashoz és a rendőrhöz hasonlóan miként működik együtt a katonai és a polgári légi forgalmi irányítás, most pedig megnézzük, hogyan is zajlik mindez a gyakorlatban.
A közutas és a rendőr – a polgári-katonai együttműködés a légi forgalmi irányításban I.
Többször hallhattuk a hírekben, hogy a Gripeneket riasztották egy-egy olyan repülőgép miatt, amely nem azonosította magát, miután belépett a magyar légtérbe. Ugyanakkor kevesen tudnak a civil és katonai légi forgalmi irányítás közötti szoros kapcsolatról, egymásrautaltságról. Ezt a kérdést járjuk körül soron következő két cikkünkben…
A magyar légteret és az abba belépő gépeket a HungaroControl és a honvédség egyaránt figyeli. Előfordulhat, hogy egy gép eltér a normál repülési profiltól, illetve valamely repülési paramétere nem megfelelő, ez pedig a honvédelmi erők vagy a kutató-mentő szolgálat automatikus riasztását vonhatja maga után. Éles helyzetben rendkívül szoros, koncentrált együttműködés zajlik a polgári és katonai légi forgalmi irányítók között. De mit nevezünk éles helyzetnek? Tulajdonképpen azt, amikor egy légi jármű okot ad a NATO alárendeltségében működő Magyar Honvédség légtérellenőrző rendszerének, illetve a fegyveres légvédelmi készenléti erőknek a riasztására, végső esetben arra, hogy a Gripen vadászrepülők a levegőbe emelkedjenek. Talán kevesebben tudják, hogy a dél-európai légtér felügyeletét a NATO spanyolországi (Torrejonban található) parancsnoksága látja el – a magyar égboltot figyelő katonák ezzel az egységgel is szoros kapcsolatban állnak, és részesei a NATO ilyen irányú tevékenységének.
A készültségi feladatoknak három fajtáját különböztetjük meg, a polgári-katonai együttműködés pedig az adott eljárásrendhez igazodva történik. Ha egy gép gyanússá válik, a civil és katonai légi forgalmi irányítás előzetes koordinációt, egyeztetést folytat. Ezek a helyzetek általában egyszerű figyelmetlenségből adódnak és az esetek döntő többségében még a határátlépés előtt megoldódnak. Ha azonban mégsem így történik, akkor következik az éles riasztás, amikor is a magyar Gripenek a NATO-parancsnokság utasítására, a veszprémi egység irányítása alatt a levegőbe emelkednek – ők megteszik a szükséges intézkedéseket, míg a polgári irányítás igyekszik elsőbbséget biztosítani a készültségi repülők számára a légi forgalomban. Harmadikként a gyakorló készültségi feladatot kell megemlítenünk: magyarán, amikor a veszprémi légvédelmi irányítás és a Gripen-pilóták éles helyzetet imitálva gyakorlatoznak, természetesen a HungaroControl munkatársaival folytatott szoros koordinációban. A NATO által meghatározott légvédelmi kötelezettségek alapján a kecskeméti Gripenek akár ki is léphetnek az ország légteréből, de külföldi vadászgépek is bejöhetnek az országba: az ezt segítő speciális kétoldalú egyezmények olyan átjárhatósági együttműködési rendszert biztosítanak, amelyben a polgári légi járművet elfogó vadászgépeknek nem kell az országhatár vonalában légtérrendészeti feladatukat megszakítaniuk.
Külön érdekesség, hogy mit tehet a Gripen pilótája, ha egy olyan géppel próbál kommunikálni, amelyik nem létesített rádiós kapcsolatot a HungaroControl irányítóival. A Gripenek ilyenkor az adott gép mellé repülnek, és a nemzetközi polgári repülésben rögzített egyezményes jelekkel veszik fel a kapcsolatot a pilótával. Jellemzően az ilyen esetek során az derül ki, hogy a repülőgép személyzete figyelmetlen volt (pl. elfelejtett bejelentkezni a légi forgalmi irányításnál), esetleg valamilyen műszaki probléma miatt nem jött létre a rádiós kapcsolat a gép pilótája és az irányító között. Előbbi esetben a pilóta felismeri a hiányosságot és bejelentkezik a HungaroControlnál, ezzel a helyzet rendeződik, ám ha például a légi jármű kommunikációs rendszere hibásodott meg, akkor a Gripenek kísérik a repülőgépet magyarországi célállomásáig vagy éppen a magyar légtér határáig.
A katonai és polgári repülés szereplőinek együttműködése a repülőterek használatában is tetten érhető: a polgári repülőtereken is landolhatnak katonai légi járművek (a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér spottereinek nem kis örömére), és a honvédség légikikötőin (Szolnok, Pápa, Kecskemét) is megfordulnak civil repülőgépek, helikopterek (ehhez természetesen előzetes engedély szükséges). Léteznek kettős felhasználású repülőterek is (hazánkban a kecskeméti lesz ilyen), ahol a két „üzem” napi rutinnal, összehangoltan, mégis markánsan (fizikailag is) elhatárolva működik: a katonai repterek működési profilja értelemszerűen eltér a civil légikikötők üzemelésétől (speciális repülési profillal mozognak a katonai gépek, illetve az egyéb légi eszközök), ugyanakkor az alapinfrastruktúra alkalmas a polgári forgalom kiszolgálására.
Ahogy arra a korábbi cikkünkben is utaltunk, a civil és katonai forgalom kezelésében egyaránt szerepe van a polgári légi forgalmi irányításnak; a vegyes (polgári-katonai) forgalom biztonságos menedzsmentje minden repülési profil alapos ismeretét szükségessé teszi, illetve szorosabb együttműködést kíván az egymással szomszédos polgári és katonai légi forgalmi szolgálatok között. Ezt a szimbiózist, egymásrautaltságot támogatják a HungaroControl és a Magyar Honvédség közös képzései, szimulációi, szakmai egyeztetései, kutatás-fejlesztési projektjei, illetve az együtt és egymás érdekében végzett nemzetközi érdekképviselet.
(A képeket Terjék Tamás, a HungaroControl junior fejlesztőmérnöke készítette.)