Mindenekelőtt szögezzük le: egyáltalán nem az, amire az összeesküvéselmélet-hívők gondolnak… Talán kevesebben tudják, hogy a repülőgépek, illetve a légi közlekedés nem kis mértékben hozzájárul az időjárás-előrejelzések pontosságához. És mivel a légi forgalom a koronavírus-járvány miatt számottevően csökkent, ez bizony a prognózisok megbízhatóságára is negatív hatással lehet. Hogy mégis miért? – Erről beszélgettünk Kardos Péterrel, a HungaroControl meteorológiai csoportvezetőjével.

Mivel az időjárás az életünk szinte minden területét befolyásolja, értelemszerűen annak előrejelzése évszázadok óta foglalkoztatja az embert – sokáig azonban csak a népi tapasztalatokra és megfigyelésekre alapozhattak az ezzel foglalkozók. A technika fejlődésével azonban már egyre több és egyre pontosabb adatból dolgozhatnak a szakemberek. A meteorológia egyik alapja, hogy numerikus modellek alapján előrejelzéseket készítenek a meteorológusok.

A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy

a légkörben zajló fizikai folyamatokat leíró egyenletek, illetve a ma már rendelkezésre álló nagy számítástechnikai kapacitás segítségével „felgyorsítják az időt”,

a kiinduló paraméterek alapján modellezik az időjárás várható alakulását. Ahhoz, hogy az eredmények a lehető legmegbízhatóbban tükrözzék a várható állapotot, minél több és pontosabb kiindulási adatra van szükség például a légnedvességről, szélirányról és -erősségről, a hőmérsékletről, légnyomásról.

A II. világháború után, a polgári légi közlekedés újraindulásával egyidőben vette kezdetét az a folyamat, amelynek köszönhetően a repülőgépek fedélzetéről származó adatokat immár a meteorológiában is felhasználják. A repülőgépek által küldött információk (úgynevezett AMDAR-adatok) mennyisége azonban jelentősen csökkent az utóbbi közel egy évben, ugyanis a koronavírus-járványhelyzet miatt bevezetett intézkedések hatására a légi forgalom is számottevően megcsappant. Ez pedig nagyban befolyásolja az időjárás-prognózisok pontosságát.

A repülőgépek gyűjtötte információk drasztikus csökkenésére a meteorológus szakembereknek is reagálniuk kellett. A helyettesítő megoldások keresésének egyik iránya, hogy a légi forgalmi irányítók által egyébként is használt radaradatokat (Mode-S) használják fel meteorológiai célokra. Ezek segítségével megállapítható az aktuális szélsebesség, szélirány és hőmérséklet a légtér adott magasságában. A HungaroControl kőris-hegyi radarállomása már 2019 augusztusa óta képes ilyen adatokat fogadni az ezt engedélyező légi járművekről.

Ha szeretnél többet megtudni a Mode-S radarokról, hallgasd meg a HungaroControl Podcast erről szóló epizódját:

A Holland Királyi Meteorológiai Intézet egy európai kezdeményezést is indított: a kontinens egészét lefedő meteorológiai adatbázist kezdtek el építeni a Mode-S radarok által közölt információkból. A járványhelyzet pedig felgyorsította ezeket a törekvéseket. A kieső AMDAR-adatok helyett tehát egyre gyakrabban használják a radarokból kinyerhető információkat, ezáltal pedig az előrejelzések pontossága is növekszik.

A szakemberek természetesen nem csak a légi járművekről érkező információkat használják fel az előrejelzésekhez, hanem a földfelszíni mérésekből, illetve a légtér magasabb részeiből származó adatokat is. Így a többi között ballonos rádiószondákkal is gyűjtenek meteorológiai mérőszámokat.

A HungaroControl szakértői előrejelzéseikkel számos ponton támogatják a légi forgalmi irányítók, áramlásszervezők és kapacitástervezők, illetve a reptérüzemeltető munkáját, és így a biztonságos légi közlekedést.

Az irányítók számára például elengedhetetlen a helyi időjárási viszonyok ismerete a futópályairányok meghatározásához, ugyanakkor minden induló és érkező légi jármű számára aktuális információkat kell biztosítani a szélről, a hőmérsékletről, páratartalomról, látótávolságról, felhőzetről is. A repülésmeteorológusok alapvetően rövid távú, legfeljebb 24 órás előrejelzéseket készítenek – egyrészt azért, mert általában ilyen távra hoznak döntéseket azok, akik felhasználják ezeket az adatokat, másrészt pedig ekkora időintervallumra lehet igazán pontos és megbízható a prognózis.

A meteorológusok az induló járatoknak felkészülési briefinget biztosítanak, amely az útvonal, illetve a célállomás időjárási adatait is tartalmazza. De a repülőtér üzemeltetője számára is fontos, hogy időben értesüljön egy-egy várható havazásról, vagy éppen nyáron a zivatarokról. Jelentős szolgáltatás az úgynevezett trend előrejelzés, amely kétórás időtartamra készül, és rendkívül hasznos lehet például egy közelgő sűrű köd meghatározásában, amelynek megjelenése és időtartama is több ponton érintheti a repülőtér forgalmát, a gépek érkezését és indulását.

A légi forgalom visszaesése ezeknek a rövidebb – 24 óránál kevesebb – időre vonatkozó adatoknak a pontosságára kevésbé van hatással. Itt ugyanis a numerikus modellek mellett a vizuális megfigyelések, aktuális mérések szerepe is jelentős. A pontosság inkább a 24–168 órás időtartamú prognózisok esetében szenvedhet csorbát.